Le Chatelier-elv
Ha egy rendszer egyensúlyban van, akkor bármely, a rendszerre ható változás
olyan irányba tolja el az egyensúlyt, ami az alkalmazott változtatás hatását
megszünteti.
Az elv az energiamegmaradás törvényének a következménye.
1888-ban Henri Le Chatelier (1850-1936) állapította meg.
Kémiai egyensúlyokra alkalmazzák.
Például az ammónia-szintézis során:
N2 + 3H2 <-> 2NH3
A reakcióelegy nyomásának növelése eltolja az egyensúlyt jobbra, mivel az csökkenti
az összes jelenlévő molekulák számát és ezzel a nyomást.
Az odaalakulási reakció standard entalpia változása negatív (azaz a reakció
exoterm), ezért a hőmérséklet emelése balra tolja el az egyensúlyt, mivel ez
csökkenti a hőmérsékletet.
Az egyensúlyi állandó így csökken a hőmérséklet növekedésével.