platinafémek
(VIIIb oszlop, 8-9-10. csoport)

A periódusos rendszer VIIIb oszlopának két utolsó triádjának egyike a könnyű platinafémeket (ruténium, ródium, palládium), a következő pedig a nehéz platinafémeket (ozmium, iridium, platina), a 8-9-10. csoport hat elemét foglalja magába.
Erősen különböznek az ugyancsak VIII. oszlopba tartozó vasfémektől, bár vannak közös vonásaik is.
Ezek az elemek, együtt a vassal, kobalttal és nikkellel régebben a periódusos rendszer VII. csoportját adták.
Legfigyelemreméltóbb tulajdonságuk, hogy egyszerű ionokat alig képeznek (csak a palládiumnak van Pd2+ ionja). Ionjak vízben nem stabilisak, hidrolízis folytán komplex ionok keletkeznek. Komplex ionjaik stabilisak, főleg anionok, de kationok is vannak köztük.
A platinafémek halogenidjei nem sók , kötésük közel áll a kovalenshez.

A platinafémek kémiai tulajdonságai bizonyos mértékig hasonlóak, ami indokolja, hogy egy csoportba kerüljenek. A kémiai reakciókkal szemben mind ellenállók. Oldatban kiterjedten alkotnak komplexeket. Koordinációs komplexet hoznak létre a szén-monoxiddal és más, pi-kötő ligandumokkal. Számos olyan komplex állítható elő, amelyben a hidrogén közvetlenül kapcsolódik a fémhez. A fémek és szerves vegyületeik jelentős katalitikus aktivitással rendelkeznek. Különböző vegyértékűek. Maximális vegyértékük nyolc, ez csak a ruténium és az ozmium esetén fordul elő (RuO4, OsO4). A ruténium, a ródium és az iridium a legtöbbször 3 vegyértékű, a palládium és a platina 2 vagy 4 vegyértékű, az ozmium pedig 6 vagy 8 vegyértékű. Előfordul azonban 1-től 8-ig minden vegyérték.
A függőlegesen egymás fölötti platinafémek rokonsága kifejezett. Három ilyen közeli rokonságban álló pár a ruténium és az ozmium, a ródium és az iridium, illetve a palládium és a platina.

A platinafémekelektromosvezetők, olvadáspontjuk igen magas. Sűrűségük nagy, különösen a nehéz platinafémeké. (Az ozmium sűrűsége a legnagyobb az összes elem között.) Mechanikailag a ruténium és az ozmium kivételével szívósak. Viszonylag kemények, és ellenállnak a korróziónak; használják őket ékszerkészítésre és vannak ipari alkalmazásaik is, (pl. villamos érintkezésnél).

Előfordulásukat tekintve a ritka elemek közé tartoznak, a nemesfémek közé sorolják valamennyit.

Felhasznált irodalom