vas(III)-szulfát
(ferri-szulfát, quenstedtit, coquimbit)

Fe₂(SO₄)₃
A vas kénsavval alkotott egyik sója.

Előfordulás
A természetben többféle hidrátja megtalálható ásványként, többek között 10 kristályvízzel a quenstedtit (a baloldali képen), illetve 9 kristályvízzel a coquimbit (a jobboldali képen).

Előállítás
Vas(II)-szulfát vizes, savas oldatából hidrogén-peroxiddal melegítve:

2 FeSO₄ + H₂SO₄ + H₂O₂ -> Fe₂(SO₄)₃ + 2 H₂O

A savas szulfát [Fe₂(SO₄)₃.H₂SO₄.8H₂O] kiválik megfelelő mennyiségű, feleslegben lévő kénsav jelenlétében.
Salétromsavval oxidálva hasonló reakció játszódik le:

6 FeSO₄ + 3 H₂SO₄ + 2 HNO₃ -> 3 Fe₂(SO₄)₃ + 4 H₂O + 2 NO

Vas(III)-oxid vagy vas(III)-hidroxid és kénsav reakciójával:

Fe₂O₃ + 3 H₂SO₄ -> Fe₂(SO₄)₃ + 3 H₂O

Fizikai és kémiai tulajdonságok
Vízmentes állapotban sárgásfehér, szilárd anyag.
Rombos kristályokat alkot. áll.
Vízmentes állapotban higroszkópos.
Sűrűsége (vízmentes) 3,097 g/cm³ , 1,898 g/cm³ (heptahidrát), 2,97 g/cm³ (monohidrát)

<Vízmentes formája vízben rosszul oldódik.
480°C felett bomlik.
Kristályosításkor a Fe₂(SO₄)₃ .9H₂O forma kristályosodik ki .
Oldata hidrolizál barna kolloid vas(III)-hidroxid [Fe(OH)₃] keletkezésével.

Pozitívabb fémek (például magnézium vagy cink) vagy a vas redukálják vas(II)-szulfáttá.

Fe₂(SO₄)₃ + Fe -> 3 FeSO₄

Egyes fémek (például réz, ón, higany) szulfidjaival reakcióba lép kén kiválásával, miközben a vas(III)-szulfát vas(II)-szulfáttá redukálódik.

CuS + Fe₂(SO₄)₃ -> FeSO₄ + SO₄ + S

Sok fém szulfátjával kettős sókat alkot (pl. vastimsó).
A vízmentes vas(III)-szulfát, a gipszhez hasonlóan kristályvizes vas(III)-szulfáttá szilárdul.

Felhasználás
Vastimsók előállítására
Textilfestésnél
Víztisztításnál
Laboratóriumi vegyszerként
A gyógyászatban híg oldatát orrvérzés csillapítására

Felhasznált irodalom