alfa-bomlás
(alfa-sugárzás, alfa-fürt)

Radioaktív bomlási folyamat, amelynek során az atommag (anyamag) egy könnyebb magra (leánymag) és egy alfa-részecskére bomlik, és az alfa-részecskét kisugározza igen nagy sebességgel (10-15 000 km/s-mal).
A héliummagok a környezetből felvehetnek két elektront, így He-atom keletkezik. (Alfa-bomló izotópok környezetében ezért héliumgáz jöhet létre.)
Az atom rendszáma tehát a bomlás során kettővel, tömegszáma néggyel csökken.
Alfa-bomlásra tipikusan a nagy (200 fölötti) tömegszámú izotópok képesek.
Bomlás előtt az alfa-részecske az anyamagban van és inkább alfa-fürtnek nevezik.

Az alfa-sugárzás igen rövid hatótávolságú, akár egy vékony papírlap, vagy az emberi bőr is könnyen elnyeli. (Levegőben a hatótávolsága néhány mm.) Emiatt igazán csak akkor veszélyes, ha véletlenül lenyelünk, vagy belélegzünk egy alfa-sugárzó izotópot.

Az ólom 210-es izotópja 21 év felezési idejű alfa-részecske-forrás.

	A 226-os tömegszámú rádium izotóp alfa sugárzással 222-es tömegszámú radonná alakul. A képre kattintva egy animáció mutatja be a folyamatot. Újra rákattintva visszaáll az elejére.

A radon egy radioaktív nemesgáz. Bizonyos helyeken feldúsulhat és belégzése tüdőrákot okozhat.

A radioaktív sugárzásokkal kicsit szemléletesebben foglalkozom az Érdekességeknél A sugárzásról - érthetőbben címszónál.

Felhasznált irodalom