árapály
(dagály, apály, napi tengerjárás, szökődagály, vakár, legkisebb árapály, napi
árapály egyenlőtlenség)
Egy égitestben valamely másik égitest
tömegvonzása által keltett (mechanikai)
feszültségek miatt fellépő alakváltozás.
Köznapi értelemben a földi tengerek és
óceánok vízszintjének szabályszerű emelkedése
(dagály) és süllyedése (apály), amely mintegy 12,5 óránként ismétlődik
(napi tengerjárás).
Különösen magas a dagályhullám a Csendes-óceán É-i részén (10-11 m),
ÉK-Ausztrália partjánál (10 m), a Kaliforniai-öböl és Közép-Amerika Csendes-óceáni
partjain (6-10 m).
Az árapályt a földfelszín különböző pontjain jelentkező eltérő tömegvonzás
hozza létre, amely minden fajta vízben érezteti hatását. Az úgynevezett árapályerők
okozója elsősorban a Hold
és a Nap. A Nap
árapályt keltő ereje csak kb. fele a Holdénak,
mivel sokkal nagyobb távolságra van a Földtől.
Az árapály idő- és méretbeli különbségeinek oka a Nap,
a Hold és más égitestek
Földhöz viszonyított
helyzete.
Szökődagály (szökőár)
a Nap és a Hold
együttállásakor jelentkezik.
Vakár a Nap és a Hold
egymásra merőleges helyzetében történik, havonta kétszer fordul elő.
Az alábbi két ábra az árapály két lehetséges "szélsőértékét" (legnagyobb-legkisebb) mutatja.