atommag
(magszerkezet, cseppmodell)
Az atom központi része, változó számú
protonból és neutronból
áll, az atom tömegének
mintegy 99,957%-át teszi ki.
A protonok száma megegyezik az atommag
pozitív töltésével és az atomban
lévő elektronok számával. A protonok
száma az elem rendszáma.
A protonok és neutronok
együttes száma az elem tömegszáma
Az atommag részeit a magerők
tartják össze, amelyek erőssége lényegesen felülmúlja a protonok
közötti taszítást.
Az ábra az atommag (a fehér pont egy focilabda) és az atom (a stadion) méretarányát szemlélteti.
A hidrogén atommagját egyetlen proton alkotja, az urán-238 atommagja 92 protont és 146 neutront tartalmaz.
Az atommag átmérője megközelítőleg 10-15m, az atom méretének kb. 10.000-ed része.
A protonból és neutronból
felépülő atommag szerkezete a magszerkezet (a protonok
száma nem feltétlenül egyenlő a neutronok
számával).
Gyakran a neutronok száma nagyobb, különösen
a nehézelemek magjaiban; e magok
közül - a viszonylag bomlékony neutronok
túlsúlya folytán nem egy radioaktív.
A magok anyagsűrűsége megközelítőleg azonos.
A legtöbb atommagnak van eredő mágneses
nyomatéka és impulzusnyomatéka.
Lehetnek
továbbá gerjesztett
állapotaik, amelyeknek magasabb energiaszintjeiről
alacsonyabbakra átlépve a magok gamma-fotonokat bocsátanak ki.
Az 56-os rendszámú bárium
gerjesztett állapotú
(ezt jelöli az "m" index) 137-es izotópja
a felesleges energiát gamma-sugárzás
formájában adja le.
Bizonyos, meghatározott (úgynevezett mágikus) Z számú protonból
és N számú neutronból álló magok
különlegesen stabilak; ezen a tapasztalaton alapul a héjmodell.
A magszerkezet egyéb tulajdonságai inkább a cseppmodell révén
válnak érthetővé amely a magot homogén "magfolyadékcseppnek"
tekinti.
Az egyszerűbb atomok felépítését szemléltető animáció az Érdekességeknél a "Kémiai elem építőkészlet" címszónál található.