bányászat
(sziládásvány-bányászat, fluidum-bányászat, kűlszíni fejtés, mélyművelés, fúrólyukakkal történő kitermelés, víz alatti bányászat)

A földkéreg valamilyen célra hasznosítható ásványának vagy kőzetének kitermelése, hasznosításra alkalmassá tétele és értékesítése.

Már az őskorban megkezdődött, amikor az ősemberek céljaikhoz alkalmas kődarabokat vagy festékföldet szedtek össze.
Ezt követte később a drágakövek, arany, ezüst, majd a réz és vas érceinek felkutatása és kitermelése.

A bányászat először a hasznos ásványok külszíni előfordulási helyeire korlátozódott, később a technológia fejlődésével egyre mélyebben fekvő ásványelőfordulásokra terjedt ki. Később a gépesítés és egyes műveletek automatizáslása révén vált a nehézipar egyik ágává.

A bányászat tárgyát képező ásványok, illetve kőzetek fajtája szerint megkülönböztethető a szilárd ásványok (sziládásvány-bányászat), folyadékok, illetve gázok bányászata (fluidum-bányászat).
Az utóbbi időben halmazállapot-változtatásos technológiákkal (kioldás, megolvasztás, elgázosítás) a szilárd ásványok folyadékokként, illetve gázokként termelhetők ki.

A bányászat szokásos formái:

	- kűlszíni fejtés Lignitbánya Bükkábrányban
	- mélyművelés Fejtés egy mélyműveléses szénbányában
	- fúrólyukakkal történő kitermelés (Ide sorolható a vízbányászat és a hőbányászat.) Fölgázmező Szibériában
	- víz alatti bányászat Kavicskitermelés kotróhajóval

Felhasznált irodalom