Erős bázisok közé tartoznak az alkálifémek
hidroxidjai (alkáli-hidroxidok vagy alkálilúgok - ezeket marólúgnak
is említik), míg a gyenge bázis pl. a kadmium-hidroxid.bázis
(lúg, alkáli-hidroxidok, alkálilúgok, marólúg, alkáliák, szerves bázisok)
A bázisok (lúgok) a fémeknek hidroxilcsoporttal
(OH) alkotott vegyületei.
Bázis az az anyag, amely a vízben hidroxidionokat ad le, protonokat vesz
fel vagy elektronpárokat ad le; e definíciók mindegyike magában foglalja az
előzőt.
Fémek oxidjaiból keletkeznek vízzel:
Na2O + H2O = 2 NaOH
Vizes oldatban fémionra és hidroxidionra disszociálnak:
NaOH = Na+ + OH-
A fémoxidok tehát bázisanhidrideknek
tekinthetők. A hidroxidion negatív töltésű
, a fémion (kation)
pozitív töltésű. Vannak egy-, két,
stb. (vegy)értékű bázisok. A nátrium-hidroxid (NaOH) pl. egy (vegy)értékű,
a kalcium-hidroxid /Ca(OH)2/ két (vegy)értékű bázis.
A fém-hidroxidok általában annál erősebb lúgok és annál jobban oldódnak
vízben minél kisebb a(z) (vegy)értékük (bár léteznek vízben oldhatatlan egy
(vegy)értékű fém-hidroxidok is). A fém-hidroxidok savval
összehozva sót alkotnak, vagyis olyan vegyületet,
amely fémes kationból, valamint anionból
tevődik össze, pl:
Ca(OH)2 + H2SO4 = CaSO4 + 2 H2O
Erős bázisok közé tartoznak az alkálifémek
hidroxidjai (alkáli-hidroxidok vagy alkálilúgok - ezeket marólúgnak
is említik), míg a gyenge bázis pl. a kadmium-hidroxid.
Kálium-hidroxid - az egyik legerősebb lúg
A bázisos (lúgos) természetű anyagokat alkáliák néven is említik.
A lúgosság és savasság mértékét a pH értékkel fejezik ki.
Vannak szerves bázisok is, például a piridin vagy a DNS láncában található négy bázis.