Két nukleotidláncból álló nukleinsav, amely fehérjével
kombinálódva van jelen és amelyben a genetikai utasítások találhatók.DNS
(dezoxiribonukleinsav)
Két nukleotidláncból álló nukleinsav, amely fehérjével
kombinálódva van jelen és amelyben a genetikai utasítások találhatók.
Tulajdonságai
Szabályos szerkezetének elemeit négyféle, nitrogéntartalmú
bázis (adenin, guanin,
timin, citozin),
egy cukor (2-dezoxi-D-ribóz), valamint
foszforsav alkotja. A DNS váza
két cukor- és foszfátcsoportokból
felépülő lánc, amely kettős spirál formájában tekeredik egymás köré. Minden
cukormolekulához egy
bázis kapcsolódik,
és a két láncot a
bázisok közötti hidrogénkötések
tartják össze.
A DNSmolekula egy részlete huzalváz megjelenítésben.
A spirál külső szélén jól láthatók a naracssárga foszfor és piros oxigénatomokból álló foszforsavmolekulák,
amelyek a dezoxi-ribóz-molekulákat
kötik össze. Ezt a két spirált kötik össze belül a négy
bázisból álló
"kód" egységek.
A DNS.pdb koordináta fájl térben megjeleníthető a https://sourceforge.net/projects/openrasmol/ címről letölthető molekulamegjelenítő programmal.
Felfedezés
A DNS szerkezetét James Watson
és Francis Crick genetikusok Maurice
Wilkins biofizikussal fedezték fel 1953-ban.
Előfordulás
Az élőlények sejtmagjában lévő örökítőanyag "információtárolója".
Minden emberi sejtmag kb 6 x 109 DNS-bázispárt tartalmaz.
A DNS-lánc hossza kb. 2 m, de
maga körül úgy fel van csavarodva, hogy belefér egy néhány mikrométeres sejtmagba.
Biológia
Bázissorrendjében van kódolva a genetikai információ, amelynek alapján az RNS-ek
közreműködésével felépülnek az egyes fehérjék.
A DNS tökéletesen reprodukálja magát a sejtosztódáskor, mert a szerkezete
stabil, így örökletes változások (mutációk) csak ritkán következnek be.