diffrakció
(elhajlás)

Az interferencia hatására létrejövő, a hullámtermészetből adódó jelenség.
Ennek tulajdonítható a kis résen kibocsátott hullámok (pl. a szabadtéri hangszóró által kibocsátott hanghullámok) szétterjedése. (Ez a jelenség látható az animációban.)
A diffrakció az oka annak is, hogy a hullámok a tárgyakon "elhajlanak", ami pl. a fény esetében az ámyékot övező, keskeny, világos és sötét, ill. színes csíkrendszert eredményezi (diffrakciósávok).
A kristályokban az atomok hozzák létre a beeső röntgen- elektron- vagy neutronsugár diffrakcióját, és az így kapott elhajlási képből (röntgendiffrakció) meghatározható a kristályszerkezet.
Az optikai rács cm-enként több száz résből áll, és pl. arra használható, hogy a fényt összetevő színeire bontsa.
Az optikai eszközök felbontóképességének végső határát a diffrakció szabja meg.
Párás napokon a Nap körül látható fényudvart ugyancsak a diffrakció okozza.

Összetett fény esetén a kép közepén minden hullámhosszra erősítést, vagyis fehér foltot kapunk, a további erősítési helyeken azonban az elhajlás mértéke egyenesen arányos a fény hullámhosszával. Tehát a képen a rés különböző színű képei más-más pontban keletkeznek, kiszélesedő színképet kapunk.

Felhasznált irodalom