diffrakció
(elhajlás)
Az interferencia hatására létrejövő, a hullámtermészetből adódó jelenség.
Ennek tulajdonítható a kis résen kibocsátott hullámok (pl. a szabadtéri hangszóró
által kibocsátott hanghullámok) szétterjedése.
(Ez a jelenség látható az animációban.)
A diffrakció az oka annak is, hogy a hullámok a tárgyakon "elhajlanak",
ami pl. a fény esetében az ámyékot övező,
keskeny, világos és sötét, ill. színes csíkrendszert eredményezi (diffrakciósávok).
A kristályokban az atomok
hozzák létre a beeső röntgen- elektron-
vagy neutronsugár diffrakcióját,
és az így kapott elhajlási képből (röntgendiffrakció) meghatározható a kristályszerkezet.
Az optikai rács cm-enként több száz résből
áll, és pl. arra használható, hogy a fényt
összetevő színeire bontsa.
Az optikai eszközök felbontóképességének
végső határát a diffrakció szabja meg.
Párás napokon a Nap körül
látható fényudvart ugyancsak a diffrakció okozza.
Összetett
fény esetén a kép közepén minden hullámhosszra
erősítést, vagyis fehér foltot kapunk, a további erősítési helyeken azonban
az elhajlás mértéke egyenesen arányos a fény hullámhosszával. Tehát a
képen a rés különböző színű képei más-más pontban keletkeznek, kiszélesedő színképet kapunk.