A nehézségi
erő igen kis térbeli változásainak mérésére (gravimetria) szolgáló, érzékeny torziós
inga.Eötvös-inga
(görbületi variométer, horizontális variométer)
A nehézségi
erő igen kis térbeli változásainak mérésére (gravimetria) szolgáló, érzékeny torziós
inga.
Eötvös eredeti ingája, amellyel az 1900. évi Párizsi Világkiállításon aranyérmet
nyert.
Jelenleg az ELTE Anyagfizikai Tanszékén őrzik.
A műszer elve egyszerű, ha a két felfüggesztett tömegre ható vonzóerő nem teljesen egyenlő, egymástól nagyságban vagy irányban eltér, akkor a rúd a vízszintes síkban elfordul, és a felfüggesztő platina szál megcsavarodik. A megcsavart drót rugalmassága a rudat eredeti helyzetébe igyekszik visszafordítani. A rúd tehát ott áll meg, ahol az egymással szemben működő vonzóerő és rugalmasságból eredő erő forgatónyomatéka egymással egyenlő.
Eötvös gravitációs
méréseiben kétféle alakú torziós ingát
használt:
- görbületi variométer - ennél a torziós dróton függő vizszintes rúd
mindkét végére platinasúlyt
erősített, szóval a rúd végein elhelyezkedő tömegek
egyenlő magasságban helyezkednek el
- horizontális variométer - ennél a vízszintes rúd egyik végére ugyancsak
platinasúlyt erősített,
másik végén vékony szálon platinahenger
lóg, vagyis a rúd végein levő tömegek
különböző magasságban vannak (ez Eötvös
főműve - a tulajdonképpeni Eötvös-inga).
Eötvös Lóránd, egy álatla kifejlesztett
speciális torziós ingával, 1909-ben igazolta
a súlyos és tehetetlen tömeg azonoságát egymilliárdodrésznyi pontossággal.