A szilárd
anyagoknak meghatározott alakjuk és térfogatuk
van. A legtöbb szilárd anyag valamilyen kristályos szerkezetű.
halmazállapot
(szilárd, folyékony /cseppfolyós/, gáz /légnemű/, plazma, halmazállapot-változás)
Az anyagok lehetséges állapotai, a fizikai körülményektől (nyomás, hőmérséklet) függően. Az anyagokat általában a normál körülmények között jellemző állapotuk alapján soroljuk be szilád, folyékony vagy gáz, illetve plazma halmazállapotba.
A szilárd
anyagoknak meghatározott alakjuk és térfogatuk
van.
A legtöbb szilárd anyag valamilyen
kristályos szerkezetű.
Az ábrán kősó kristályában elhelyezkedő
nátrium (kék) és klorid
(zöld) ionok láthatók.
A folyékony
anyagok alakja változó, térfogata állandó.
Térfogatuk igen nagy nyomás
esetén is csak nagyon kis mértékben változik.
A képen látható, ahogyan a különböző alakú edényeket a folyadékok kitöltik.
A gázoknak
(légnemű anyagoknak) sem meghatározott alakjuk, sem meghatározott térfogatuk
nincs.
Kitöltik a rendelkezésre álló teret, nyomás
hatására térfogatuk csökken.
A plazmaállapotban
lévő anyag ionizált magas hőmérsékletű
gáz.
Elektronokból és pozitív ionokból
áll. Kifelé általában elektromosan semleges.
A képen egy plazma hajtóműben láthatók a kiáramló ionizált
magas hőmérsékletű gázok
Létezik egy ötödik halmazállapot is az abszolút nulla fok közelében az úgynevezett
Bose-Einstein-kondenzáció (Bose-Einstein-kondenzátum), amikor az egyes atomok egy „szuperatommá” kondenzálódnak, amely egyetlen entitásként viselkedik.
Halmazállapot-változásnak azt a fázisátalakulást nevezzük, amikor az anyag egyik halmazállapotából a másikba jut.
Az egyes halmazállapot-változások az adott címszónál megtalálhatók:
olvadás
forrás
fagyás
lecsapódás
szublimáció