kémia
Az anyagok összetételével és a bennük lejátszódó folyamatokkal foglalkozó tudomány.
Eredete részben az ősi technológiákig (pl. fémkohászat
vagy szappangyártás),
részben az aranycsinálás módszereivel foglalkozó középkori spekulációkig (alkímia),
részben pedig a hatásosabb gyógyszerek
előállítására irányuló próbálkozásokig (iatrokémia) nyúlik vissza.
Egy kis kémia otthon - "Módosított keményítő", népszerűbb nevén rántás készítése.
Általában Antoine Lavoisier-t tekintik
a modern kémia megteremtőjének, aki különbséget tett az elemek
és az elemekből létrejövő vegyületek
között, és azt állította, hogy a kémiai
folyamatok mennyiségi természetűek.
John
Dalton atomelméletének megszületésével
a 19. sz.-ban hirtelen fejlődésnek indult a vegyészet.
A szerves kémia az állatokból
és növényekből származó gyógyhatású vegyületek
elkülönítéséből, a szervetlen kémia
pedig az ásványok tanulmányozásából fejlődött
ki. Főleg a molekulavegyületek és az
ionos vegyületek szintézisévé és tanulmányozásává
alakultak, e kettő azonban sokszor elválaszthatatlan egymástól.
A fizikai kémia (a fizikai
tulajdonságok és a kémiai összetétel, szerkezet és reaktivitás
kapcsolatának tanulmányozása) és az analitikai
kémia (az anyag összetételének tanulmányozása)
szintén párhuzamosan fejlődött, különösen miután a 20. sz.-ban jelentős fejlődésnek
indultak a spektroszkópiai és elektrokémiai
módszerek.
A modern kémia sokat fejlődött a kémiai
kötés természetének helyes értelmezése révén is.
Manapság a kémia világméretű iparág alapja, amely az élet szinte minden
aspektusával kapcsolatban áll, az élelmiszereket, a fűtőanyagokat,
a ruházkodást, az építőanyagokat és a gyógyszereket is beleértve.
Bár ezen iparág növekedése tagadhatatlanul együtt járt bizonyos negatív környezeti
hatásokkal, ugyanakkor a kémia egyben a környezetvédelem
kulcsa is.