klorofill
(klorofill a, klorofill b, klorofill c, klorofill d, E 140)

Porfinvázas magnézium-tartalmú komplex vegyület.

Neve a görög chloros = zöld és phyllon = levél szavakból ered.

Több változata van a klorofill a (C55H72MgN4O5) és a fotoszintézisben járulékos pigmentekként résztvevő klorofill b (C55H70MgN4O6), klorofill c, illetve klorofill d.
Az ábrán a klorofill a szerkezeti képlete látható
A klorofill b mindössze annyiban tér el, hogy a piros körrel jelölt metilcsoport helyén egy aldehidcsoport található. Szerkezetét Hans Fischer állapította meg.

A klorofil molekulaképe balra golyó és pálcika jobbra térkitöltéses megjelenítésben.

A KLOROFIL.PDB koordináta fájl térben megjeleníthető a https://sourceforge.net/projects/openrasmol/ címről letölthető molekulamegjelenítő programmal

Előfordulás
A növények zöld festéke, valamennyi zöld növényben megtalálható.
Régóta ismerjük ugyan, de csak a XX. század elejétől kezdődtek komolyabb kutatásai.


Fizikai és kémiai tulajdonságok
A fenti szerkezeti képletben és a molekulaképen jól látható, hogy a klorofill molekulát egy porfirinváz - benne egy magnézium atommal és egy hosszabb szénlánc alkotja. (A porfirinváz szerkezete hasonló a hemoglobinéhoz, amelynek központi atomja vas.)

Színe azért zöld, mert a kék és a vörös tartományban erőteljes az elnyelése.
(A baloldali ábra százalékosan - függőleges tengely - mutatja a klorofil a molekula fényelnyelését a hullámhossz - vízszintes tengely - függvényében.)

 

Felhasználás
Növényből (főleg fűből és lucernából) kivont zöld pigmentként használják az élelmiszeriparban és kozmetikai szerekben.
A zsírban oldódó klorofil (klorofil a és klorofil b), zsíros, olajos ételek színezésére (margarin, sajtok, virsli bőre), míg a vízben oldódó klorofilinek sajtok, sütemények és fagylaltok színezésére használatos.
Élelmiszeradalékként kódja E 140
Használják gyógyászati célra is pl. különböző kenőcsökben.

Biológia
Az élet egyik legalapvetőbb vegyülete.
A klorofill az a vegyület, amely a napfény energiájával szén-dioxidból és vízből szőlőcukrot képes létrehozni a zöld növények sejtjeiben a fotoszintézis által.

Felhasznált irodalom