Fekete vagy barna színű üledékes kőzet,
amely rétegzett vagy lencsés kifejlődésű. A kőszén nem elemi szén, hanem bonyolult szénvegyületek keveréke.
kőszén
(tőzeg, lignit, barnakőszén, feketekőszén, bitumenes szén, antracit)
Fekete vagy barna színű üledékes kőzet,
amely rétegzett vagy lencsés kifejlődésű.
A kőszén nem elemi szén,
hanem bonyolult szénvegyületek keveréke.
Sekély lápok növényzetéből évmilliók folyamán nagy nyomáson és hőmérsékleten
keletkezett.
A kőszén kialakulásának egymást követő fokozataiban nő a karbontartalom:
az első fokozat a tőzeg, amelyet a lignit, majd a barnakőszén
(60-70% karbontartalom), a feketekőszén (bitumenes szén) (80% feletti karbontartalom)
és az antracit (a képen) (90% feletti karbontartalom) követ.
A mai széntelepek a karbon korban élt növényekből alakultak ki.
Felhasználás:
Energiatermelés, vegyipari alapanyag, vaskohászat.
A lignitet, kis energiatartalma miatt általában a lelőhely közelében
hőerőművekben égetik el.
A barnakőszén, a feketekőszén és az antracit használható
vegyipari alapanyagként. Korábban az egész szerves
vegyipar a kőszénből nyert kőszénkátrányra
épült.
A feketekőszén száraz lepárlásával (kokszolás) nyerik a kohókokszot,
amely a vasgyártásnál nélkülözhetetlen.