lencsék
(optikai tengely, Fresnel-lencse)

Optikai lencsét kapunk, ha átlátszó anyagból (általában üvegből vagy műanyagból) két gömb-, vagy egy gömb- és egy síkfelülettel határolt darabot vágunk ki.
Alapvetően a lencséket két csoportba soroljuk: domború és homorú lencsékre.

A domború lencsék azok, amelyek középen vastagabbak, mint a szélüknél.
A domború lencsét (amennyiben a lencse anyaga optikailag sűrűbb, mint a környezete), gyűjtőlencsének is nevezzük, ide tartoznak:
a.) kétszeresen domború (bikonvex),
b.) sík-domború (plankonvex),
c.) homorúan domború (konkáv-konvex) lencsék.

A homorú lencsék (szórólencsék) a szélükön vastagabbak, ide tartoznak:
d.) kétszeresen homorú (bikonkáv),
f.) sík-homorú (plankonkáv),
g.) domborúan homorú (konvex-konkáv) lencsék.

A lencsék képalkotásakor - ha a leképezési hibáktól eltekintünk - a tárgy egyes pontjaiból kiinduló és a lencsén áthaladó valamennyi fénysugár vagy valóságosan, vagy látszólagosan egy-egy ponton (az úgynevezett képpontokon) halad át. A kép megszerkesztésének bemutatásakor ezért elegendő néhány nevezetes sugármenetet kiválasztani.
Optikai tengelynek nevezzük a lencsét határoló két gömb középpontját összekötő egyenest. Az optikai tengelynek a lencse fősíkjával vett metszéspontja a lencse középpontja.

A lencsére az optikai tengellyel párhuzamosan eső fénysugarak a gyűjtőlencse esetén a lencse után az optikai tengelyen metszik egymást. Ezt a pontot gyújtópontnak vagy fókuszpontnak nevezzük.

Nevezetes sugármenetek

Szórólencse esetén az optikai tengellyel párhuzamos sugarak széttartóvá válnak, mintha a lencse előtt, az optikai tengelyen levő pontból indultak volna ki. Ezt a pontot (a szórólencse fókuszpontját) úgy kapjuk meg, hogy a széttartó fénysugarakat a tárgy felőli oldal irányába meghosszabbítjuk, a homorú lencséknél látszólagos (virtuális) fókuszról beszélünk

A fénysugár megfordíthatósága miatt igaz, hogy azok a fénysugarak, amelyek a lencse fókuszpontján át esnek a lencsére, az azon való áthaladás után az optikai tengellyel párhuzamosan haladnak tovább.
Azok a fénysugarak, amelyek a lencse középpontján haladnak át, irányváltoztatás nélkül folytatják az útjukat.

Az úgynevezett Fresnel-lencse egy speciális kialakítású gyűjtőlencse.
Jellemzője, hogy a koncentrikusan elhelyezkedő lencsemetszetek gyújtótávolságai a lencse fénytani középpontjától azonos távolságra vannak.
Tömege és vastagsága a vele egyenértékű (azonos gyújtótávolságú és átmérőjű) gyűjtőlencsénél lényegesen kisebb lehet.
Augustin Jean Fresnel francia fizikus eredetileg világítotornyok számára fejlesztette ki.

Öveges tanár úr szemléletesen foglakozik a lencsékkel a Fizika blokk Miért drága a jó üveglencse? című részében.

Felhasznált irodalom