mértékegységek
(nemzetközi mértékegységrendszer, SI-mértékegységek, alapmértékegységek, kiegészítő mértékegységek, kiegészítő egységek, származtatott mértékegységek, CGS-rendszer, MKSA-rendszer)
A természettudományokban a legtöbb mennyiséget az 1960-ban, a súlyok és mértékek
általános konferenciáján bevezetett nemzetközi mértékegységrendszerrel
fejezzük ki. (System International, rövidítése SI-mértékegységek.)
A mértékrendszer alapmennyiségeinek alapegységeit alapmértékegységeknek
nevezzük.
(A mennyiség melletti csillag azt jelzi, hogy az adott címszónál mértékegység-átváltó program található.)
|
|
|
||
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
||
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
A nemzetközi mértékegység-rendszerben az alap- és kiegészítő egységeknekszorzatai és hányadosai alkotják a származtatott mértékegységeket.
Az SI-egységek a gyakorlatban igen sokszor túlságosan kicsinyeknek vagy nagyoknak bizonyulnak. Ezért az egységeket 10-nek meghatározott pozitív vagy negatív egész kitevőjű hatványaival (decimális szorzókkal) szorozzuk. A mértékegységek törvényes többszöröseit és törtrészeit az egység neve elé illesztett, egy-egy szorzót jelentő, SI-prefixumok egyikével kell képezni.
Az SI-egységeken kívül még sokféle mértékegység létezik, létük
esetenként történelmi okokkal magyarázható, vannak azonban a megfelelő SI-egységeknél
bizonyos körülmények között kényelmesebben használhatók is, erre példa a parszek
(a csillagászati hosszmértékegység) vagy a kalória,
amelyet az élelmiszerek energiatartalmának mérésére
használnak.
A múltban más mértékrendszereket is használtak. Ilyen pl. a brit FPS-rendszer,
amelynek alapegységei a láb (foot), a font (pound) és a másodperc;
a CGS-rendszer, amely a centiméter,
gramm és másodperc (second) mértékegységeken
alapult, valamint az MKSA-rendszer, amelynek alapja a méter,
kilogramm, másodperc
(secundum) és amper volt. Az SI-mértékrendszer
az MKSA-rendszer kiterjesztése.