plazma képernyő
(PDP, plasma display panel, plazma TV)

A lapos képernyők egyik típusa aktív (önvilágító) plazma képernyő.
A plazma kijelző pixelének működése nagyon hasonló a gázkisülőlámpák működéséhez: megfelelő feszültségkülönbség hatására a gáztérben lévő töltéshordozók gyorsulnak, ütközéssel gerjesztett atomokat hoznak létre, vagy újabb atomokat ionizálnak. Az alapállapotba való visszatérés és rekombináció során fény keletkezik.
A fény színét a töltőgáz szabja meg (például neon esetén narancsvörös).

Egyetlen pixel működési elve az egyszínű, egyenáramú megjelenítés esetén.
Ilyen esetben a tölzőgáz látható fénye használható képmegjelenítésre.

A kiegészítő kisülés az egyenáramú plazmakijelzőnél a biztos, időkésés nélküli, gyújtást szolgálja, "sötét" állapotban is van a pixel egyik szélén kisülés, melynek fényét azonban eltakarják.

A színes plazma képernyő pixele három alapszínt tartalmaz (hasonlóan a "hagyományos képernyőkhöz").
Itt a töltőgáz az elektromos gerjesztés hatására az ultraibolya színképtartományban sugároz, és a fénycsőhöz hasonlóan ezt az UV sugárzást fénypor segítségével alakítják át látható fénnyé.
A három szubpixelt külön - külön kell címezni, s a kisülésük rendre vörösen, zölden, kéken világító fényport gerjeszt. Az ábrán látható rendszer AC panel, a két üveglemez távolsága 100 mm - 200 mm és külön átlátszó elektródapár hozza létre a kisülést, és vezérlő adat-elektróda vezérli annak intenzitását.

Hogy mindezekből kép legyen azt az egyes képpontok (pixelek) vezérlése biztosítja.
A baloldali ábrán látható az alkalmazott mátrixvezérlés működési elve.
A képernyő összes pixelét sorban ki/bekapcsolják a vízszintes és függőleges sorokra juttatott vezérlő feszültséggel. Mindezt olyan gyorsan, hogy a szükséges képfrissítésnek megfelelő képek száma biztosított legyen.

A PDP-k hátránya, hogy nagy (150 V - 200 V) feszültség szükséges a vezérléshez, a pixelek közötti távolság (pitch) 0,3 mm - 0,4 mm, az elérhető kontraszt viszony a legtöbb megvalósított rendszernél csak kevéssel haladja meg a 100:1 értéket.
Drága volt és elég sokat fogyasztott ezért nem terjed el..

Felhasznált irodalom