pontnélküliség
(asztigmatizmus, anasztigmátok, kettős anasztigmátok)

Színtől független lencse hiba.
Oka, hogy az optikai tengelytől viszonylag távol eső tárgypontból kinduló fénysugarak közül, a lencsén való áthaladás után a vízszintes síkban haladók és függőleges síkban haladók nem azonos pontban egyesülnek (lásd az ábrát). Az elméleti egyesülési pont környezetében, a fénysugár tengelye mentén eltolva, pont helyett függőleges illetve vízszintes vonalat rajzolnak. A függőleges és vízszintes sugarak egyesülési pontjai között a tárgypont képe ellipszis, illetve két keresztezteződő ellipszis formájában jelenik meg.
Mértéke az optikai tengelyhez viszonyított beesési szög növekedésével növekszik.

Az asztigmatizmus kiküszöbölése két különféle üveganyagból (vagy műanyagból) készült lencse egymáshozillesztésével, valamint a rekeszszerkezet helyzetének helyes megválasztásával lehetséges.
Az ilyen technológiával készült lencséket anasztigmátoknak, a két ilyen anasztigmatikus lencsetagot (rendszerint elöl és hátul) tartalmazó objektíveket kettős anasztigmátoknak nevezik.

Az asztigmatizmus a rekesznyílás (blende) szűkítésével csökkenthető.

A Fizika részben Öveges tanár úr szemléletesen foglalkozik a lencsehibákkal a "Miért drága a jó üveglencse?" cím alatt.

Felhasznált irodalom