Rayleigh-szóródás
Fényszóródás, amelyet a fény hullámhosszánál kisebb tárgyak idéznek elő.
Intenzitása arányos a frekvencia negyedik hatványával.
Először Lord Rayleigh (1842-1919) brit fizikus írta le ezt a jelenséget.
A napfény
levegőt alkotó gázok
molekuláin való Rayleigh-szóródása
teszi kékké az égboltot, hiszen a kék
fény erősebben szóródik az egyéb frekvenciájú
összetevőknél.