Rayleigh-szóródás

Fényszóródás, amelyet a fény hullámhosszánál kisebb tárgyak idéznek elő.
Intenzitása arányos a frekvencia negyedik hatványával.
Először Lord Rayleigh (1842-1919) brit fizikus írta le ezt a jelenséget.

A napfény levegőt alkotó gázok molekuláin való Rayleigh-szóródása teszi kékké az égboltot, hiszen a kék fény erősebben szóródik az egyéb frekvenciájú összetevőknél.

Felhasznált irodalom