riolit
(riolittufa)
Kovasavban gazdag vulkáni kőzet.
Összetétele megközelítőleg a grániténak
felel meg.
Sűrűn folyós lávából dermedt meg.
Gyors kihűlése miatt szerkezete finomszemcsés vagy üveges.
Számos különböző formában jelenik meg.
Hazánkban a Zempléni-hegység többsége riolit.
Törmelékes
vulkáni kőzet változata a riolittufa.
A képen a Mátrában, Kazár közelében található egyedülálló geológiai
képződmény, a riolittufa földfelszíni megjelenése.
(Európában ezen kívül csak Törökországban, Kappadókiában tartanak számon hasonlót
és a világon is alig több mint hat helyen.)
A riolittufa egy hektárnyi területen látható, felszíne növényzet nélküli, mélyen
barázdált. A miocén vulkánosság során,
feltehetően mintegy 20 millió évvel ezelőtt, a Mátra vulkáni
kitöréseinek nyomán keletkezett. A fehér, könnyen málló talajfelszínt a víz
eróziós munkája formálta, benne bonyolultan
ágazó árkokat szabdalt, közöttük kúpokat, gerinceket hagyva.