rozsda
(bázisos vas-oxid, rozsdásodás, elektrolitikus korrózió)

Korrózió útján keletkező anyag vastartalmú tárgyak felületén.
Elsősorban bázisos vas-oxidot [FeO(OH)] tartalmaz.
Laza, porózus szerkezetű, könnyen lepereg.

A rozsdásodás a vas (vagy acél) korróziója, amely során hidratált vas(III)-oxid, Fe₂O₃ . H₂O képződik.
A rozsdásodás csak víz és oxigén együttes jelenlétében történik.
Olyan elektrokémiai folyamat (elektrolitikus korrózió), amelyben a vasfelület különböző részei a cella elektródjaiként szerepelnek.

Az anódnál a vasatomok Fe²⁺ - ionként oldódnak:

Fe(s) -> Fe²⁺(aq) + 2 e

a katódon hidroxid ionok keletkeznek:

O₂(aq) + 2 H₂O(l) + 4e -> 4OH^-(aq)

A Fe(OH)₂ oldatban oxidálódik Fe₂O₃-má. A rozsdásodást a vasban lévő szennyezések és a vízben jelenlévő savak vagy elektrolitok elősegítik.

Felhasznált irodalom