szupernóva
(Ia típusú szupernóva)
Nagy tömegű csillagok pusztulását eredményező
ritka és látványos robbanás.
A csillagfejlődés végére a hidrogén
a csillag magjában teljes egészében
átalakul héliummá. Ennek
következtében a csillag hűlni és zsugorodni
kezd. A zsugorodásban ismét felmelegszik és beindul a hélium fúziója szénné.
A nagy tömegű csillagokban ez a folyamat többször ismétlődik és az elemek egészen
a vasig felépülnek.
Amikor a csillag magjában a vas megjelenik a zsugorodás önerősítő folyamata
indul be, mivel ahogyan a csillag zsugorodik,
a felszínen a nehézségi erő növekszik,
ami ismét a befelé ható, összehúzó erők fokozódását váltja ki.
A Napnál néhányszor nagyobb
tömegű csillagokban a központi mag kevesebb,
mint egy másodperc alatt összeroppan,
és ez beindítja a magon kívüli teljes felhasználatlan anyag azonnali nukleáris
robbanását.
A középpontban neutroncsillag, pulzár
vagy fekete lyuk keletkezik.
A szétvetett atmoszféra kb. a fénysebesség
egytizedével tágul a világűrben, és
a szupernóva-maradvány évszázadokig kimutatható a kibocsátott radiosugárzása
következtében.
A kisugárzott fényenergia mennyisége
átmenetileg a Napénak
százmilliószorosa is lehet, a csillag
ezután legfeljebb két évig látható.
Szupernóva robbanások során keletkeznek a vasnál
nehezebb elemek.
Nevezetes alkalmak,
amikor szupernóvát észleltek:
1054. júl. 4-én Rák-köd (a képen)
helyén,
1604-ben Kepler megfigyelése
és 1987-ben a Nagy-Magellán felhőben.
A szupernóvák meglehetősen ritkák. A Tejútrendszerben
egyet sem figyeltek meg a távcső
feltalálása óta.
Fritz Zwicky és Walter Baade vetette fel először, hogy a nagy tömegű csillagok egy szupernóva robbanásban neutroncsillagokká alakulnak.
Egyik alosztály az Ia típusú szupernóva.
Szoros kettős vagy többes rendszerekben lévő fehér törpék szupernóva robbanása. Ezek a - legtöbbször vörös óriás - kísérő csillaguktól anyagot vonzanak magukhoz, amíg a fehér törpe eléri a Chandrasekhar-határt (1,44 naptömeg). Ekkor a csillag gravitációsan összeomlik. A szén beinduló fúziója a csillagot teljesen megsemmisíti.
Mivel mindig azonos tömeg robban fel az
Ia típusú szupernóva fényessége, mindig azonos. Ezért használható távolságmérésre.