szupernóva
(Ia típusú szupernóva)

Nagy tömegű csillagok pusztulását eredményező ritka és látványos robbanás.
A csillagfejlődés végére a hidrogén a csillag magjában teljes egészében átalakul héliummá. Ennek következtében a csillag hűlni és zsugorodni kezd. A zsugorodásban ismét felmelegszik és beindul a hélium fúziója szénné.
A nagy tömegű csillagokban ez a folyamat többször ismétlődik és az elemek egészen a vasig felépülnek.
Amikor a csillag magjában a vas megjelenik a zsugorodás önerősítő folyamata indul be, mivel ahogyan a csillag zsugorodik, a felszínen a nehézségi erő növekszik, ami ismét a befelé ható, összehúzó erők fokozódását váltja ki.
A Napnál néhányszor nagyobb tömegű csillagokban a központi mag kevesebb, mint egy másodperc alatt összeroppan, és ez beindítja a magon kívüli teljes felhasználatlan anyag azonnali nukleáris robbanását.
A középpontban neutroncsillag, pulzár vagy fekete lyuk keletkezik.
A szétvetett atmoszféra kb. a fénysebesség egytizedével tágul a világűrben, és a szupernóva-maradvány évszázadokig kimutatható a kibocsátott radiosugárzása következtében.
A kisugárzott fényenergia mennyisége átmenetileg a Napénak százmilliószorosa is lehet, a csillag ezután legfeljebb két évig látható.
Szupernóva robbanások során keletkeznek a vasnál nehezebb elemek.

Nevezetes alkalmak, amikor szupernóvát észleltek:
1054. júl. 4-én Rák-köd (a képen) helyén,
1604-ben Kepler megfigyelése
és 1987-ben a Nagy-Magellán felhőben.
A szupernóvák meglehetősen ritkák. A Tejútrendszerben egyet sem figyeltek meg a távcső feltalálása óta.

Fritz Zwicky és Walter Baade vetette fel először, hogy a nagy tömegű csillagok egy szupernóva robbanásban neutroncsillagokká alakulnak.

Egyik alosztály az Ia típusú szupernóva.
Szoros kettős vagy többes rendszerekben lévő fehér törpék szupernóva robbanása. Ezek a - legtöbbször vörös óriás - kísérő csillaguktól anyagot vonzanak magukhoz, amíg a fehér törpe eléri a Chandrasekhar-határt (1,44 naptömeg). Ekkor a csillag gravitációsan összeomlik. A szén beinduló fúziója a csillagot teljesen megsemmisíti.
Mivel mindig azonos tömeg robban fel az Ia típusú szupernóva fényessége, mindig azonos. Ezért használható távolságmérésre.

Felhasznált irodalom