Felgyorsult fejlődés
(Környezetünk, mindennapi életünk változásai az elmúlt 50 évben)

A napokban egyik volt munkatársamnál arról beszélgettünk milyen sokat változott a világ az elmúlt néhány évtizedben. Ez adta az ötletet egy ilyen összeállításra.

Sok filmben elsütik azt a poént, amikor régen élt ember(ek) belecsöppen(nek) a jelenbe. Nem kell igazán régen éltnek lenni ahhoz, hogy nagy meglepetés érje.
Egy 70-es években elhunyt, ha most visszakerülne, bizonyára nem tudná mire vélni, miért beszél sok ember magában az utcán egy kis dobozkát a füléhez tartva, vagy csak úgy a levegőbe. Miért tart és nyomkod mindenki a kezében egy kis dobozkát.

Én az idén (2016) értem el a 60. születésnapomat. Még nem vagyok öreg (bár egy volt munkatársam már vagy 15 évvel ezelőtt vén szarnak nevezett), de abban a fél évszázadban, amire vissza tudok emlékezni, elképesztő változások történtek.

A honlapom indítása (2005) után nem sokkal írtam kicsit (magamról). Ebben már megemlítettem néhány ilyen változást. "Gyerekkorom egy mostani gyerek számára dögunalmasnak tűnne (se TV, se videó, se számítógép, se mobiltelefon...)"

 

Persze TV-nk azért volt úgy a 60-as évek közepétől, de azon akkor még csak a királyi 1-est lehetett fogni. Elég szegényes kínálattal, hétfői adásszünettel. (Mondjuk most sem nézem többet, de most már más okokból.)
Telefonunk nagyon sokáig nem volt, a mobiltelefont pedig akkor még elképzelni sem tudtuk, mint ahogy a számítógépet sem. Számítógéppel először az egyetemen (Veszprémben) találkoztam a 70-es évek második felében. De ez akkor nem éppen PC méretű volt. Egy szobányi szerkezet (germánium tranzisztorokkal, ferritgyűrűs memóriával - 32 kilobit (!) egy éjjeli szekrény méretű helyen). Valószínűleg nem ez nem volt a "hájtek" akkor, de azért az is messze volt a jelenlegitől. Ma az ilyesmi elég nevetségesnek tűnik.

Első TV-nk ilyesmi volt

Az egyetemen hasonló ODRA számítógép volt,
de lehet, hogy egy másik típus


A számítógép adatbeviteli eszközei...

... és ferritgyűrűs RAM-ja

 

Egy másik, a magamról írt részben szintén említett téma, nagyon jól példázza a "mindennap használatos" technika gyors fejlődését. "... mindig jelentős zenei gyűjteménnyel rendelkeztem, az éppen aktuális jelhordozón. (Szalagos - félsávos, mono - gyűjteménnyel indult, aztán átálltam a szalagos - negyedsávos, sztereo rendszerre, közben elkezdtem gyűjteni a "bakelit korongokat" is. Az orsós anyag egy részét sikerült kazettára átmenteni (ennek egy részétől azóta sem tudok megszabadulni, de már régóta nem hallgatom), a bakelit egy része megmaradt és párhuzamosan szép lassan megjelent egy kisebb, és fényesebb korongból (CD) álló gyűjtemény. Ma már ezt is ritkán hallgatom, inkább munka közben a "vinyón" lévő "zsugorított" zenéket - MP3-ban. A mai fiatalok a szalagot lassan már kazettában sem ismerik.)"

Hanglemez, magnószalag, kazetta és CD.
A 80-as - 90-es években legelterjedtett hangrögzítő "jelhordozók".
A szalag már eltűnt a többivel ki tudja meddig találkozhatunk még.

Hihetetlenül gyorsan eltűnt a jelhordozók jelentős része. Ki emlékszik már az orsós magnóra? A VHS video kazettára. A "bakelit" lemezeknek (ami egyébként PVCből készül) és a hangkazettának most van ugyan egyfajta "reneszánsza", de a tömeges használatuk nagyon gyorsan megszűnt. Hamarosan ugyanez a sors vár a CD-kre és a DVD-kre is. A fiatalok ma a mobiljukon hallgatnak, a belső félvezetős memóriában digitálisan rögzített, vagy az internetről érkező zenét, illetve néznek video anyagokat.

Diszkózásom eszközei (hátulnézetben) a 80-as évek elején:
2 db Akai GX orsós magnó, 1 db kazettás magnó, 2 db Vermona erősítő
(Külön figyelmet érdemel a két székből összeállított neogótikus diavetítő állvány.)

 

A magamról írt részben említettem másik hobbimat a fotózást is. Ezen a területen is nagyon gyors volt a fejlődés. "Még általános iskolában elkezdtem egy "FED-2" típusú masinával ("szovjet gyár acélja adta"). Valamikor a 80-as évek elején sikerült szert tennem egy "Chinon CM-3" tükörreflexes gépre. Ez már majdnem olyan volt, mint egy fényképezőgép.
Kicsit később ezt egy "Chinon CM-4"-re "konvertáltam", hogy vehessek hozzá egy "zumot", mert ilyet menetesben nem gyártottak. Egy "35-150-es Oczek macro-zoom" beszerzésére futotta. Ez már maga volt a kánaán és egészen a 2005-ben beköszöntött "villanyos" korszakomig kitartott. Egészen 2010-ig egy Fuji FinePix S7000-sel nyomultam. Egész használható kis gép volt, de aztán mégis lecseréltem egy újabbra. Utána egy Fuji FinePix S1600-al próbálkoztam, de ezzel már nem voltam annyira elégedett. Nem is tartott soká, 2011. júniusában megleptem magam egy Fuji FinePix HS10-zel. (Nem vádolhatnak márkahűtlenséggel!) Ez már tényleg majdnem olyan, mint egy fényképezőgép. Újra megkedveltem a fotózást. Különösen a teléjét és makróját kedvelem. (Azóta ebből is már a harmadik "generáció" jelent meg a HS50, de most nem szándékozom átállni.)"

Az első két gép még az "analóg" korszak terméke, de ma már csak néhány "megszállott" nyomul ezen a területen. Márfilmet se igazán lehet kapni. Egészen nagy cégek is beszüntették a gyártást. Egyértelműen és kiütéssel győzött a digitális technika. A legtöbb mobiltelefon is beépített kamerával rendelkezik. Már a videokamerák is félvezető memóriakártyákra rögzítenek digitális formában.
A fényképezéssel részletesebben foglalkozom A fotózás fizikai és kémiai alapelvei címszóban.

Néhány általam használt fényképezőgép (két "analóg" és sokáig használt digitális gépem)


 

Az autózás területén is egészen elképesztő fejlődés ment végbe a szemünk láttára.
Én valamikor a 80-as évek elején kezdtem az autózást egy Skoda 110-el, aztán volt Ladám, Daciám, Suzukim. Ezek egyike sem igazán "hájtek", de a mostani újabb gépkocsik, már nagyon mások. Megjelentek az elektromos autók is, de ezek még elég drágák és megfelelő akkumulátor kifejlesztéséig elég nehezen fognak széles körben elterjedni.
Az autózással részletesebben foglalkozom Az autózás fizikai - kémiai alapelvei címszóban.

Ilyen típusú volt az első autóm ...

... és talán a jövő egy Tesla elektromos autó

Érdemes még elgondolkodni néhány környezeti témán is.
A 60-as években azt tanultuk, hogy a földön 3 milliárd ember él. Most 7 milliárd fölötti a népesség és néhány évtizeden belül 10 milliárdot jósolnak.
"Környezetszennyezésileg" ez nem túl bíztató. A jelenlegi autók ugyan feleannyit fogyasztanak, mint az ugyanolyan teljesítményűek a 60-as években, viszont legalább 10-szer annyi fut belőlük. Így "csak" 5-ször annyi szén-dioxidot termelnek, egyebekről nem is beszélve.

 

A háztartási eszközök is elképesztő fejlődésen mentek keresztül. A jelenlegi hűtőgépek, mosógépek, egyebek sokkal kevesebb energiát használnak, és sokkal többet tudnak, mint a pár évtizeddel korábbi változataik. Ugyanakkor ezen a területen is van még teendő környezetvédelmileg. Még mindig elég sok kidobott háztartási eszköz látható itt-ott és az illegális "reciklálás" is elég elterjedt.

Háztartási eszközökkel több címszóban is foglalkoztam, pl. Háztartásfizika - fizikai jelenségek a házban és a ház körül; Hűtési lehetőségek, hűtőeszközök (Egy kis hűtéstörténet); Mosástörténet - a mosás fizikája és kémiája

 

Hűtőgép a 70-es évekből...
... és napjainkból

Forgótárcsás mosógép...
... és egy korszerű automata

 

Érdemes megemlíteni a világítás elképesztő fejlődését. A LED fényforrások egészen elképesztő fejlődést hoztak ezen a területen. Tizedannyi energiával produkálnak ugyanakkora fényt, mit a jó öreg izzólámpák. (Ha ezt Edison megérhette volna!) Nem mellesleg a hagyományos izzólámpákat egész gyorsan ki is vonták a forgalomból. Ma már csak a kissé kevesebbet fogyasztó halogénizzó változataik fordulnak elő.

Ami már történelem
Amit még használunk
És a legújabbak

 

Az építési technológia is sokat fejlődött, de hazánkban azért az emberek zöme még korszerűnek aligha nevezhető lakásokban, házakban lakik. Már léteznek technológiák a szinte teljesen (külső) energiafelhasználás nélküli házak építésére. A hamarosan érvénybelépő új előírások már nagyon szigorúak. Kérdés, hogy hányan tudják megfizetni ezeket az új technológiákat. Hiába térül meg a többletbefektetés az energiaárakon néhány évtized alatt, ha nincs pénz a megvalósítására.
Az építkezéssel, épületekkel részletesebben foglalkoztam Az építkezés kémiája, fizikája és a Háztartásfizika - fizikai jelenségek a házban és a ház körül címszavakban

Ilyen házakban lakunk... ... és ilyenben kellene


 

Elképesztő fejlődés tapasztalható az emberi (és egyéb) mozgásokat utánzó eszközök terén.
2010. május 14-én jelent meg a következő hír:
"A világon elsőként szerzett autóvezetői engedélyt olyan ember, akinek tőből amputált karját gondolatvezérelt bionikus végtaggal helyettesítették.
A 22 éves osztrák Christian Kandlbauer négy évvel ezelőtt húszezer voltos áramütés következtében vesztette el mindkét karját. A technika fejlődésének és az intenzív rehabilitációnak köszönhetően a fiatalember ismét önálló életet élhet, ráadásul az autóját is maga vezetheti.
A technológia lényege az úgynevezett célzott izombeidegzési (TMR) eljárás. A végtagot korábban vezérlő idegeket a mellkasi izmokba ültették át. Ezek az izmok annyira felerősítik az agyból érkező jeleket, hogy a mellkas felszínére helyezett elektródákkal képesek felfogni azokat. A jeleket egy számítógép értelmezi, amely az utasításokat a művégtagba továbbítja.
"

A Georgia Institute of Technology kutatói megalkották (2016) a legemberibben sétáló robotot.

Nemrég Budapesten jártam egy ipari vásáron, ahol - többek között - ipari robotok tömegét mutatták be. Egyre ügyesebbek. Elképesztően precíz és gyors mozgásokra képesek. Sok montoton munkafolyamatban egyre inkább kiváltják majd az embereket. (Ennek persze lesznek negatív hatásai is. Egyre nehezebb lesz munkát találni az - egyre nagyobb - képzetlen tömegeknek.)

 

Érdemes még megemlíteni, hogy környezetvédelmi okokból, és egyre inkább "kényszerből" sok helyen elkezdtek bizonyos fontos, nehezen elérhető anyagokat korábbi szeméttelepekből kinyerni. Mivel sokat vagyunk és hihetetlenül megnőtt a fogyasztás sok anyagot (pl. ritkaföldfémeket) vissza kell nyerni a kidobott eszközökből.

Van bőven.

Csak elektronikai hulladékból a világon kb. 40-50 millió tonna, az Unióban 10-12 millió tonna keletkezik évente. Hazánk kb. 160 ezer tonnát "termel". (Ebből csak kb. 40 ezer tonnát gyűjtenek össze szelektíven - pedig ez sokkal egyszerűbb, és jobb megoldás, mint később a szemétből "bányászni".)
Igen jelentős az elemek és akkumulátorok mennyisége. Ezek - a sajnos nem éppen hosszú életidejük lejártával - veszélyes hulladékokká válnak, az EU-ban évente mintegy 800 ezer tonna akkumulátor, 190 ezer tonna ipari elem és 160 ezer tonna elem kerül forgalomba, és nagyjából ugyanennyi (összesen évi 1,2 millió tonna) hulladék keletkezik belőlük. Magyarországon évente 2000 tonna elemet és 19 000 tonna akkumulátort forgalmaznak évente és belőlük az EU-s adatok alapján kb. ugyanennyi veszélyes hulladék keletkezik.
Környezetvédelmi támákkal is sok címszóban foglalkoztam már, pl. Energiatermelés és környezetszennyezés, Fogyasztás - nyersanyagok - mesterséges anyagok - környezet, Elektromos és elektronikus eszközök - e-hulladék


A végtelenségig lehetne folytatni ezt az írást és néhány évente nem árt átnézni. Néhány ilyen (fotózás, autózás) "történeti" írásomat már többször át kellett alakítani alig több mint egy évtized alatt a felgyorsult fejlődés miatt.

 

Felhasznált irodalom