Felgyorsult fejlődés
(Környezetünk, mindennapi életünk változásai az elmúlt 50 évben)
A napokban egyik volt munkatársamnál arról beszélgettünk milyen sokat változott a világ az elmúlt néhány évtizedben. Ez adta az ötletet egy ilyen összeállításra.
Sok filmben elsütik azt a poént, amikor régen élt ember(ek) belecsöppen(nek)
a jelenbe. Nem kell igazán régen éltnek lenni ahhoz, hogy nagy meglepetés érje.
Egy 70-es években elhunyt, ha most visszakerülne, bizonyára nem tudná mire vélni,
miért beszél sok ember magában az utcán egy kis dobozkát a füléhez tartva, vagy
csak úgy a levegőbe. Miért tart és nyomkod mindenki a kezében egy kis dobozkát.
Én az idén (2016) értem el a 60. születésnapomat. Még nem vagyok öreg (bár egy volt munkatársam már vagy 15 évvel ezelőtt vén szarnak nevezett), de abban a fél évszázadban, amire vissza tudok emlékezni, elképesztő változások történtek.
A honlapom indítása (2005) után nem sokkal írtam kicsit (magamról).
Ebben már megemlítettem néhány ilyen változást. "Gyerekkorom egy mostani
gyerek számára dögunalmasnak tűnne (se TV, se videó, se számítógép, se mobiltelefon...)"
Persze TV-nk
azért volt úgy a 60-as évek közepétől, de azon akkor még csak a királyi 1-est
lehetett fogni. Elég szegényes kínálattal, hétfői adásszünettel. (Mondjuk most
sem nézem többet, de most már más okokból.)
Telefonunk
nagyon sokáig nem volt, a mobiltelefont pedig akkor még elképzelni sem
tudtuk, mint ahogy a számítógépet
sem. Számítógéppel először az egyetemen (Veszprémben) találkoztam a 70-es évek
második felében. De ez akkor nem éppen PC méretű volt. Egy szobányi szerkezet
(germánium tranzisztorokkal, ferritgyűrűs memóriával - 32 kilobit (!) egy éjjeli
szekrény méretű helyen). Valószínűleg nem ez nem volt a "hájtek" akkor,
de azért az is messze volt a jelenlegitől. Ma az ilyesmi elég nevetségesnek
tűnik.
Első TV-nk ilyesmi volt
|
Az egyetemen hasonló ODRA számítógép volt, |
A számítógép adatbeviteli eszközei...
|
... és ferritgyűrűs RAM-ja |
Egy másik, a magamról írt részben szintén említett téma, nagyon jól példázza a "mindennap használatos" technika gyors fejlődését. "... mindig jelentős zenei gyűjteménnyel rendelkeztem, az éppen aktuális jelhordozón. (Szalagos - félsávos, mono - gyűjteménnyel indult, aztán átálltam a szalagos - negyedsávos, sztereo rendszerre, közben elkezdtem gyűjteni a "bakelit korongokat" is. Az orsós anyag egy részét sikerült kazettára átmenteni (ennek egy részétől azóta sem tudok megszabadulni, de már régóta nem hallgatom), a bakelit egy része megmaradt és párhuzamosan szép lassan megjelent egy kisebb, és fényesebb korongból (CD) álló gyűjtemény. Ma már ezt is ritkán hallgatom, inkább munka közben a "vinyón" lévő "zsugorított" zenéket - MP3-ban. A mai fiatalok a szalagot lassan már kazettában sem ismerik.)"
Hanglemez, magnószalag, kazetta és CD.
A 80-as - 90-es években legelterjedtett hangrögzítő "jelhordozók".
A szalag már eltűnt a többivel ki tudja meddig találkozhatunk még.
Hihetetlenül gyorsan eltűnt a jelhordozók jelentős része. Ki emlékszik
már az orsós magnóra? A VHS video kazettára. A "bakelit" lemezeknek
(ami egyébként PVCből készül) és a hangkazettának most van ugyan egyfajta "reneszánsza",
de a tömeges használatuk nagyon gyorsan megszűnt. Hamarosan ugyanez a sors vár
a CD-kre és a DVD-kre is. A fiatalok ma a mobiljukon hallgatnak, a belső félvezetős
memóriában digitálisan rögzített, vagy az internetről érkező zenét, illetve
néznek video anyagokat.
Diszkózásom eszközei (hátulnézetben) a 80-as évek elején:
2 db Akai GX orsós magnó, 1 db kazettás magnó, 2 db Vermona erősítő
(Külön figyelmet érdemel a két székből összeállított neogótikus diavetítő állvány.)
A magamról írt részben említettem másik hobbimat a fotózást
is. Ezen a területen is nagyon gyors volt a fejlődés. "Még általános
iskolában elkezdtem egy "FED-2" típusú masinával ("szovjet gyár
acélja adta"). Valamikor a 80-as évek elején sikerült szert tennem egy
"Chinon CM-3" tükörreflexes
gépre. Ez már majdnem olyan volt, mint egy fényképezőgép.
Kicsit később ezt egy "Chinon CM-4"-re "konvertáltam", hogy
vehessek hozzá egy "zumot", mert ilyet menetesben nem gyártottak.
Egy "35-150-es Oczek macro-zoom" beszerzésére futotta. Ez már maga
volt a kánaán és egészen a 2005-ben beköszöntött "villanyos" korszakomig
kitartott. Egészen 2010-ig egy Fuji FinePix S7000-sel nyomultam. Egész használható
kis gép volt, de aztán mégis lecseréltem egy újabbra. Utána egy Fuji FinePix
S1600-al próbálkoztam, de ezzel már nem voltam annyira elégedett. Nem is tartott
soká, 2011. júniusában megleptem magam egy Fuji FinePix HS10-zel. (Nem vádolhatnak
márkahűtlenséggel!) Ez már tényleg majdnem olyan, mint egy fényképezőgép. Újra
megkedveltem a fotózást. Különösen a teléjét és makróját kedvelem. (Azóta ebből
is már a harmadik "generáció" jelent meg a HS50, de most nem szándékozom
átállni.)"
Az első két gép még az "analóg" korszak terméke, de ma már csak néhány
"megszállott" nyomul ezen a területen. Márfilmet se igazán lehet
kapni. Egészen nagy cégek is beszüntették a gyártást. Egyértelműen és kiütéssel
győzött a digitális technika. A legtöbb mobiltelefon is beépített kamerával
rendelkezik. Már a videokamerák is félvezető memóriakártyákra rögzítenek digitális
formában.
A fényképezéssel részletesebben foglalkozom A
fotózás fizikai és kémiai alapelvei címszóban.
Néhány általam használt fényképezőgép (két "analóg" és sokáig használt digitális gépem)
Az autózás területén is egészen elképesztő fejlődés ment végbe a szemünk
láttára.
Én valamikor a 80-as évek elején kezdtem az autózást egy Skoda 110-el, aztán
volt Ladám, Daciám, Suzukim. Ezek egyike sem igazán "hájtek", de a
mostani újabb gépkocsik, már nagyon mások. Megjelentek az elektromos autók is,
de ezek még elég drágák és megfelelő akkumulátor kifejlesztéséig elég nehezen
fognak széles körben elterjedni.
Az autózással részletesebben foglalkozom Az
autózás fizikai - kémiai alapelvei címszóban.
Ilyen típusú volt az első autóm ...
|
... és talán a jövő egy Tesla elektromos autó |
Érdemes még elgondolkodni néhány környezeti témán is.
A 60-as években azt tanultuk, hogy a földön 3 milliárd ember él. Most 7 milliárd
fölötti a népesség és néhány évtizeden belül 10 milliárdot jósolnak.
"Környezetszennyezésileg" ez nem túl bíztató. A jelenlegi autók ugyan
feleannyit fogyasztanak, mint az ugyanolyan teljesítményűek a 60-as években,
viszont legalább 10-szer annyi fut belőlük. Így "csak" 5-ször annyi
szén-dioxidot termelnek, egyebekről nem is beszélve.
A háztartási eszközök is elképesztő fejlődésen mentek keresztül. A jelenlegi
hűtőgépek, mosógépek, egyebek sokkal kevesebb energiát használnak, és sokkal
többet tudnak, mint a pár évtizeddel korábbi változataik. Ugyanakkor ezen a
területen is van még teendő környezetvédelmileg. Még mindig elég sok kidobott
háztartási eszköz látható itt-ott és az illegális "reciklálás" is
elég elterjedt.
Háztartási eszközökkel több címszóban is foglalkoztam, pl. Háztartásfizika - fizikai jelenségek a házban és a ház körül; Hűtési lehetőségek, hűtőeszközök (Egy kis hűtéstörténet); Mosástörténet - a mosás fizikája és kémiája
Hűtőgép a 70-es évekből...
|
... és napjainkból
|
|
Forgótárcsás mosógép...
|
... és egy korszerű automata
|
Érdemes megemlíteni a világítás elképesztő fejlődését. A LED fényforrások egészen elképesztő fejlődést hoztak ezen a területen. Tizedannyi energiával produkálnak ugyanakkora fényt, mit a jó öreg izzólámpák. (Ha ezt Edison megérhette volna!) Nem mellesleg a hagyományos izzólámpákat egész gyorsan ki is vonták a forgalomból. Ma már csak a kissé kevesebbet fogyasztó halogénizzó változataik fordulnak elő.
Ami már történelem
|
Amit még használunk
|
És a legújabbak
|
Az építési technológia is sokat fejlődött, de hazánkban azért az emberek
zöme még korszerűnek aligha nevezhető lakásokban, házakban lakik. Már léteznek
technológiák a szinte teljesen (külső) energiafelhasználás nélküli házak építésére.
A hamarosan érvénybelépő új előírások már nagyon szigorúak. Kérdés, hogy hányan
tudják megfizetni ezeket az új technológiákat. Hiába térül meg a többletbefektetés
az energiaárakon néhány évtized alatt, ha nincs pénz a megvalósítására.
Az építkezéssel, épületekkel részletesebben foglalkoztam Az
építkezés kémiája, fizikája és a Háztartásfizika
- fizikai jelenségek a házban és a ház körül címszavakban
Ilyen házakban lakunk... | ... és ilyenben kellene |
Elképesztő
fejlődés tapasztalható az emberi (és egyéb) mozgásokat utánzó eszközök terén.
2010. május 14-én jelent meg a következő hír:
"A világon elsőként szerzett autóvezetői engedélyt olyan ember, akinek
tőből amputált karját gondolatvezérelt bionikus végtaggal helyettesítették.
A 22 éves osztrák Christian Kandlbauer négy évvel ezelőtt húszezer voltos
áramütés következtében
vesztette el mindkét karját. A technika fejlődésének és az intenzív rehabilitációnak
köszönhetően a fiatalember ismét önálló életet élhet, ráadásul az autóját is
maga vezetheti.
A technológia lényege az úgynevezett célzott izombeidegzési (TMR) eljárás. A
végtagot korábban vezérlő idegeket a mellkasi izmokba ültették át. Ezek az izmok
annyira felerősítik az agyból érkező jeleket,
hogy a mellkas felszínére helyezett elektródákkal
képesek felfogni azokat. A jeleket
egy számítógép értelmezi,
amely az utasításokat a művégtagba továbbítja."
A Georgia Institute of Technology kutatói megalkották (2016) a legemberibben sétáló robotot.
Nemrég Budapesten jártam egy ipari vásáron, ahol - többek között - ipari robotok
tömegét mutatták be. Egyre ügyesebbek. Elképesztően precíz és gyors mozgásokra
képesek. Sok montoton munkafolyamatban egyre inkább kiváltják majd az embereket.
(Ennek persze lesznek negatív hatásai is. Egyre nehezebb lesz munkát találni
az - egyre nagyobb - képzetlen tömegeknek.)
Érdemes még megemlíteni, hogy környezetvédelmi okokból, és egyre inkább "kényszerből" sok helyen elkezdtek bizonyos fontos, nehezen elérhető anyagokat korábbi szeméttelepekből kinyerni. Mivel sokat vagyunk és hihetetlenül megnőtt a fogyasztás sok anyagot (pl. ritkaföldfémeket) vissza kell nyerni a kidobott eszközökből.
Van bőven.
Csak elektronikai hulladékból
a világon kb. 40-50 millió tonna, az Unióban 10-12 millió tonna
keletkezik évente. Hazánk kb. 160 ezer tonnát "termel". (Ebből
csak kb. 40 ezer tonnát gyűjtenek össze szelektíven - pedig ez sokkal egyszerűbb,
és jobb megoldás, mint később a szemétből "bányászni".)
Igen jelentős az elemek
és akkumulátorok mennyisége. Ezek - a sajnos nem éppen hosszú életidejük
lejártával - veszélyes hulladékokká válnak, az EU-ban évente mintegy 800 ezer
tonna akkumulátor,
190 ezer tonna ipari elem
és 160 ezer tonna elem
kerül forgalomba, és nagyjából ugyanennyi (összesen évi 1,2 millió tonna) hulladék
keletkezik belőlük. Magyarországon évente 2000 tonna elemet
és 19 000 tonna akkumulátort
forgalmaznak évente és belőlük az EU-s adatok alapján kb. ugyanennyi veszélyes
hulladék keletkezik.
Környezetvédelmi támákkal is sok címszóban foglalkoztam már, pl. Energiatermelés és környezetszennyezés, Fogyasztás - nyersanyagok - mesterséges anyagok - környezet, Elektromos és elektronikus eszközök - e-hulladék
A végtelenségig lehetne folytatni ezt az írást és néhány évente nem árt átnézni. Néhány ilyen (fotózás, autózás) "történeti" írásomat már többször át kellett alakítani alig több mint egy évtized alatt a felgyorsult fejlődés miatt.